Fotósainkról

Fotósaink


Akiknek a nagyszerű fotókat köszönjük

A honlapon közölt képeket a szerzői jog védi, felhasználásukhoz a szerzők engedélye szükséges! A szerzők engedélye emailben kérhető az alábbi elérhetőségeken:
Aczél Balázs, Aczél Péter, Farkas Sándor, Hencz Péter, Holló Tamás, Meizner Tibor, Tóth János, ifj. Vasuta Gábor, Verebélyi Roland !



Bemutatkozik: Holló Tamás

Mivel Budapesten nőttem fel és most is itt élek a természet számomra olyan kincs ami, nem magától értetődő. A természet számomra ajándék, a benne eltöltött napok pedig ünnepnapok. A madarászattal és a fotózással 25 évesen, 1999-ben kerültem közelebbi kapcsolatba.

Éppen akkoriban történt valami, ami fenekestől felforgatta az életem. Peter, egy kedves angol kollégám kifejezetten a páratlan magyar madárvilág miatt vállalt munkát nálunk. Segítettem neki valami apróságban a munkahelyünkön, és erre ő a következőképp reagált: "Ezért megmutatom neked a madarak világát!" Elmosolyodtam. Nagyon misztikusnak és viccesnek hangzott ez a mondat az ő szájából. Ma már a legkevésbé sem tűnik viccesnek. azóta budapesti létemre mindennap állatokkal és növényekkel, kövekkel, hóval és köddel kelek és fekszem, szinte mindenhova elkísérnek.

Bár a természetfotó majd minden ágában aktívan tevékenykedem, legszívesebben emlősöket és madarakat fotózom, ha tehetem. Vonz mozgalmasságuk és gyakran lenyűgöző egyéniségük. A nyugalmat és a csendet legalább ennyire szeretem és a magyar táj ehhez kínál számomra végtelen terepet és témát. A legfontosabb, egyben legkényesebb fotótémának azonban az ember és környezete törékeny kapcsolatát tartom.

Elérhetőség és több információ: www.tamashollo.com

<< Oldal tetejére


Bemutatkozik: Meizner Tibor

Nem vagyok természetfotós. Csak egy ember, aki szeret olyan helyeken lenni, ahol nincs áskálódás, nincs széthúzás, nincs törtetés, nincs bizonyítási kényszer.

A természet számtalan értékes dolgot rejt, főleg olyanokat, melyek ma már nem számítanak értéknek, hisz pénzzel nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ezek az értékek olykor a fényképezőgép elé kerülnek. A fákat szeretem a legjobban. Sok mindenre megtanítanak minket. Tanítanak az állhatatosságra, a belső tartásra. Hasonlítanak hozzánk, hisz mindegyik egy külön egyéniség.

Nem szeretek lessátorból, vagy kunyhóból fényképezni. Abban nincs izgalom és nincs tisztelet. Milyen unalmas, hogy odarepülnek a madárkák, én meg katt-katt. Micsoda csodálatos élmény becserkelni egy vadat, még akkor is, ha az utolsó pillanatban elinal. Volt már részem száz méterről egy vad, élettel teli őz szemébe nézni. Semmihez sem fogható élmény! Nem fotóztam. Minek?

Aki arra szánja magát, hogy kimegy a természetbe, akár masinával, akár anélkül, tegye azt néha egyedül is. Ilyenkor tanít igazán a természet, és gyógyítja a testet és a lelket.

Elérhetőség és több információ: Rétisas Oktatási Központ (természetismereti-hagyományőrző táborozások, erdei iskolák, osztálykirándulások, túravezetés), mobil: 30/62-000-75

<< Oldal tetejére


Bemutatkozik: ifj. Vasuta Gábor

A természet iránti érdeklődés végigkíséri életemet. A meghatározó élmények kora gyermekkoromban értek, amikor a főváros melletti családi gyümölcsöskertben járva seregnyi érdekesség fogadott. Nagyapám kalauzolásával szinte személyes ismerőseimmé váltak a növények. Később sokat segítettek a tájékozódásban Schmidt Egon és Bécsy László könyvei, amelyek elsőként adtak számomra hű képet a természet gyakran rejtett folyamatairól is. Az így szerzett ismeretek tovább bővültek, amikor szüleimmel gyakran nagy sétákat, kirándulásokat tettünk a Budai- hegyekben.

Szabadidőm legnagyobb részét manapság is a természetben töltöm. 18 éves koromban jegyeztem el magam a fotózással. Egy Zenit típusú fényképezőgéppel a nyakamban jártam a városokat és falvakat, ahol a templomok és kastélyok sokféleségét igyekeztem megörökíteni. Mintegy bő fél évtizede a természetfotózás mellett kötöttem ki, és a növények meg a madarak lettek a kedvenc témáim. Nagyon sok időt fordítok a famatuzsálemek megörökítésére, de a csapadékformák tarkasága is jó témákat kínál. A légkörben levő víz halmazállapot- változásai, a hó- és a jégkristályok szerkezete, formagazdagsága szinte elbűvöl.

Elmaradhatatlan útitársammal, a fényképezőgéppemmel mintegy tíz éve járom a Bakony erdei útjait, a Somló hegy ösvényeit és a Tapolcai- medencét. Az országban bárhol kalandozunk, a természet kimeríthetetlen tárházát találjuk, de az említett területeken ez hatványozottan érvényesül. Talán azért is, mert jobban ismerem őket. Sok kedvelt pontjuk van, ahova szinte zarándokként visszatérek, és lépten- nyomon azt tapasztalom, hogy mindig új és mindenkor más arcukat mutatják.

Arra törekszem, hogy a megörökített pillanatokat másokkal is megosszam, gondolatokat ébresszek a nézőkben. Népszerűsítő kiadványokban publikálok, iskolákban és óvodákban mutatom be felvételeimet, hiszen gyermekként egykor rám is nagy hatással voltak a könyvekben megpillantott fotók.

<< Oldal tetejére